Portico Quartet - Black & White Sessions (2009)

Tracklist:

01. Dawn Patrol
02. News From Verona pt.2
03. Untitled
04. The Full Catastrophe
05. Midnite Delite
06. Johnson
07. November

Label: Society Of Sound Music

Unatkozó dúsgazdag apukák játszótere a Bowers&Wilkins: hi-end csillivilli hangcuccokat gyárt, olyan eszközökhöz, mint az ipod/iphone, Jaguar XJ, és persze van nekik ultramenő hangszórójuk, fejhallgatójuk, házimozi rendszerük, szóval szinte minden, ami egy audiofilt boldoggá tehet. 

Szerencsére nem ragadtak le annál, hogy csak technikai értelemben tesznek boldoggá, tartalmat is szolgáltatnak hozzá. Peter Gabriel kurátorkodásával ígéretes fiatal tehetségek, legendás öregek, szimfonikus zenekarok, segély projektek keretében született albumok anyagait veszik fel, hogy aztán az összes digitálisan elérhető magas minőségű formátumban közreadják azokat. Úgyhogy most fogom magam, jól megerőszakolom őket, és megmutatom nektek az egyik kiadványukat, átlag 230kbps mp3 formátumban!

A Portico Quartet négy dél-londoni fiatal srác zenekara. (Sajnos nálam is beköszöntött az az idő, amikor tőlem fiatalabb emberek csinálnak zsírprofi dolgokat.. Hiába, 20 fölött már minden nap ajándék!) Zenéjük egészen új megközelítése a dzsessznek, tökéletesen egyéni hangzásvilág, különleges hangszerekkel. Jó érzéssel tölt el, hogy úgy képesek valami újat vinni zenei stílusukba, hogy a végeredmény nem valami fejletépős free-jazz őrület lesz, hanem érzelmekkel teli, velőig ható harmóniák sora.

A Bowers&Wilkins Music Club kilencedik kiadványán a Portico Quartet összeválogatott hét régi-új trekket, hogy aztán újragondolja/feljátssza azokat a Real World Studioban. Zenéjüket sokszor afrikai motívumok dúsítják, és hangulatvilágok egész sorát vonultatják fel. Drámai, indulatos, hajnali-reményteli, feszült, szerelmetes. Mikor decemberben Koppenhágában jártam, akkor hallgattam meg először igazán ezt a lemezt. Így a környezet dobott még egy lapáttal a lemez hatására. Hogyismondjam, nehéz idők jártak akkor, és ez a zene tökéletes aláfestést adott azoknak a napoknak, mutatott perspektívát, nem csak letargiába, önsajnálatba tolt finoman, észrevétlenül.

A lemezt egyértelműen a szoprán szaxofon és a különleges, földöntúli hangzásvilágot kölcsönző »hang« nevű ütőshangszer viszi a hátán, de a teljes egészet mégis a nagybőgő és az ütősök közreműködésével kapjuk meg. Élvezzetek!

www.facebook.com/porticoquartet
www.myspace.com/porticoquartet
http://www.discogs.com/artist/Portico+Quartet

Ancient Astronauts - We Are To Answer (2009), Put Em Up EP (2010)

We Are To Answer tracklist:

1. From The Sky
2. I Came Running
3. Classic featuring The Pharcyde
4. Dark Green Rod featuring Ulif Stricker
5. A Hole To Swallow Us featuring Phat Old Mamas
6. Risin High featuring Raashan Ahmad
7. Lost In Marrakesh featuring Entropik
8. All The Things You Do featuring Tippa Irie
9. Everybody
10. Seventh Planet Skit
11. Oblivion featuring Azeem & DJ Zeph
12. Surfing The Silvatide featuring Bajka
13. Crescent Moon

Put Em Up tracklist:

01. - Put em up (with Raashan Ahmad)
02. - Everybody (TM Juke remix)
03. - A hole to swallow us (Protassov remix)
04. - I came running (Lance Herbstrong remix)
05. - Lost in marrakesh (Pathaans Mirage mix)
06. - I came running (Gianma remix)
07. - Put em up (instrumental)

És akkor most egy nagyon hercig kis csomagot kaptok!

Múlt évben, amikor még volt olyan, hogy nyár, az évszak egyik legnagyobb slágerlemeze volt a kölni Ancient Astronauts akkor megjelent albuma, a We Are To Answer. A Thievery Corporation istállójába (Eighteenth Street Lounge) tartozó német páros, Kabanjak és Godu összerakta mindazt, amit érdemes volt múltból, jövőből, földiből és kozmikusból egybegyúrni. Zenéjükben egyszerre szólalnak meg szitárok, hegedűk és gépi effektek, olyan egybecsengőbongó természetességgel, mintha a világ megalkotója egyszerre teremtette volna a hangszereket és a zeneszerkesztő programokat. 

Szépen végigjár minden stílust, ami megkerülhetetlen, legyen szó hip-hopról a The Pharcyde (akinek munkásságát külön ajánlom figyelmetekbe), Raashan Ahmad és Azeem & Dj Zeph kalauzolásával, Tippa Irie a reggae&dub jegyében énekel nekünk egyet uralkodónk és atyánk Haile Selassie I mindenhatóságáról, azt mondja táncoljunk és dícsérjük őt, ellenállni nem igazán lehet. Veretős d'n'b-ben sincs hiány, Ulf Stricker már rögtön a harmadik számnál letépi az arcunkat egy jó kis (inkább jungle, mint d'n'b) nótával. A mostanában Németországban kihagyhatatlan Bajka és a Phat Old Mamas lágyítanak kicsit a tempón, akkor lelazulhatunk. 

Egyetlen gyenge pontként a dzsesszesen gitárhúrtépkedős Everybody című trekket tudnám felhozni, valószínűleg ez lett az album rádió kompatibilis slágerének szánva, olyan is lett: tartalmatlan, elviselhetetlenül túlzsúfolt zenebona. 

Azért nyert aktualitást ez az album most, mert márciusban jelent meg a zenekar új Ep-je, a Put Em Up. Remélhetőleg ez már az új album előszele, kóstoltató a jóból. Az Ep egyetlen új számot tartalmaz kétféle – eredeti és instrumentál – változatban, itt Raashan Ahmad reppel nekünk, igazi ugrálós-csápolós nóta lett, idézve a We Are To Answer mulatósabb pillanatait. A többi szám az előző lemez trekkjeinek újra-, illetve továbbgondolása. Tekinthetünk így erre a lemezre egyfajta B-oldalaként is a legutóbbi albumnak, kivétel nélkül tökéletes újradolgozásokkal. Még az előbb lehúzott Everybody-t is gatyába rázták, amolyan Ursula 1000-es gatyába (csak utánérzés, valójában TM Juke remixről van szó). 

Jó szívvel ajánlom ezt a két albumot egyként mindenkinek, aki szeretne kicsit körülnézni, hogy mi a helyzet az univerzumban. Nem mellesleg az Ancient Astronauts dj-párosként sem utolsó, a Switchstance Recordings soundcloud oldalán mindig frissülnek a mixek, legtöbbjük letölthető, és azokban aztán kapunk mindent, balkántól a jazz-hiphopon át a house-ig, semmit nem sajnálnak tőlünk. 

Fogyasszátok, fogyasszátok!

http://www.myspace.com/ancientastronautsswitch
www.facebook.com/ancientastronauts 
http://www.discogs.com/artist/Ancient+Astronauts

Sierra Leone's Refugee All Stars - Rise and Shine (2010)

Tracklist:
1. Muloma (Let Us Be United)
2. Global Threat
3. Oruwiebie Magazine Bobo Medley
4. Living Stone
5. Dununya (The World)
6. Jah Mercy
7. Tamagbondorsu (The Rich Mock The Poor)
8. Bute Vange
9. Jah Come Down
10. Bend Down The Corner
11. Goat Smoke Pipe
12. Gbrr Mani (Trouble)
13. Watching All Your Ways

Label: Cumbancha

Sierra Leone Afrika nyugati partjainál fekszik. Még a 18. század végén telepítettek ide Amerikából, Afrikából és Ázsiából származó londoni színesbőrű rabszolgákat. Nehézkesen, de sikerült végül megtalálni a helyüket, 1792-ben megalapították Sierra Leone fővárosát Freetownt. Cirka ötven éve, hogy az ország felszabadult a gyarmatiság alól, azóta sorra jönnek a puccsok, egymás kezéből veszik ki a hatalmat politikusok, hadurak, üzletemberek és egyéb bűnözők. Azt hiszem tipikus afrikai történet. '91-től 2002-ig csúnya polgárháború tizedelte a lakosságot, a nép nem nézte jó szemmel, hogy az iszonyat mennyiségű (azóta már kimerült) gyémántkészletet ellúzerkodja az ország korrupt vezetése. Tíz év alatt 50.000-en vesztették életüket a polgárháborúban, és százezrek kényszerültek elhagyni otthonaikat, és a szomszédos Guineába, Libériába letelepedni. 

Egy guineai menekült táborban talált egymásra a zenekar három tagja, Reuben Koroma, felesége Grace, és Francis "Franco" John Langba. Reuben és Franco freetown-i profi zenészként éltek a harcok előtt, találkozásukkor viszont életükből már semmi nem maradt, csak azok a borzalmak, amik családjuk elvesztését jelentették. Röviddel találkozásuk után táborukban harcok törtek ki, így el kellett hagyniuk átmeneti otthonukat, és tovább vándorolni egy újabb táborba. Itt találtak rá aztán a zenekar többi tagjára, Arahim "Jah Voice"-ra, Mohammed Bangura-ra és Alhadji "Black Nature" Jeffrey Camara-ra. Zenekaruk célja megismertetni a világgal Sierra Leone és az onnan elmenekülni kényszerült emberek helyzetét. Zenéjük reményt ad, és segít feldolgozni azt a rengeteg fájdalmas élményt, amit az ott élők és a zenekartagok szinte kivétel nélkül átéltek. Mindenük elvesztését, családjuk lemészárlását, a nők megerőszakolását, rokonaik megkínzását. A zenekar történetéről és útjáról napjainkig filmet készített két amerikai dokumentumfilmes, Banker White és Zach Niles, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy minél több emberhez eljuthasson az üzenet.

A "Rise and Shine", csakúgy mint 2006-os első lemezük a "Living Like A Refugee" tradicionális afrikai zenei elemekből építkezik. Minden számukat áthatja az optimizmus és a vidámság, zeneterápiára tökéletes. A tipikus afrikai törzsi dallamok mellett a lemezen meghatározó stílus a reggae is. Olyan szokásosnak mondható témákat vesznek elő, mint a Peace-Love-Unity, minden számban előkerül Jah, de még a global warmingról is énekelnek. Fő vonaluk viszont a menekültek élete, a polgárháborús harcok szörnyűségei, és a politika. Mindkét albumuk tökéletes minden élethelyzethez, otthoni félhalk háttérzenének éppúgy, mint nyári szabadtéri bulira talpalávalónak. Árad a positive vibration.

Általában, ha találok egy új zenekart, akik megtetszenek, akkor csatlakozom valamelyik közösségi oldalon a csoportjukhoz, így mindig uptodate-nek lehet maradni turnék, megjelenések, más infók kapcsán. Csatlakoztam a SLRAS facebook fan page-éhez is, ahol olyan dolog fogadott, mint más bandánál még nem: szinte minden nap írt valaki nekik, hogy megköszönje azt az életre szóló élményt, amit a zenekar adott nekik a koncert által. Olyan pozitív energiát nyomnak ezek az emberek, amit még az mp3 is képes továbbítani, mi történhet akkor velünk egy koncerten?

Asszem mostantól ők az új legjobb barátaim, Nobel-díjat nekik!

http://www.discogs.com/Sierra-Leones-Refugee-All-Stars-Rise-Shine/release/2261925
http://www.facebook.com/refugeeallstars
http://www.myspace.com/therefugeeallstars

Gotan Project - Tango 3.0 (2010)

 
Tracklist:

01. Tango square
02. Rayuela
03. Desilusion
04. Peligro
05. La gloria
06. Mil millones
07. Tu misterio
08. De hombre a hombre
09. El mensajero
10. Panamericana
11. Erase una vez

Label: XL Recordings

(Vigyázat, ez nem egy kedvcsináló poszt lesz! A leírtak csak az én véleményemet tükrözik, azért egy esélyt mindenképp érdemes adni a lemeznek.)

Már a mai megjelenés előtt pár nappal is letölthető volt a Gotan Project új albuma, én azért inkább megvártam a hivatalos dátumot, azt hiszem így korrekt. 

Nagy várakozás vette körül ezt a lemezt, annak fényében, hogy a La Revancha del Tango és a Lunaticó egyaránt mesterművek voltak, az electro-tango zászlóshajója teljesen egyedit alkotott mindkét lemezével. Mostani albumuk a Tango 3.0 címet viseli, azt ígérve, hogy  továbblépünk, hogy képesek fokozni az élményt, még beljebb engednek az argentínok szenvedélyes zenei világába, megint csavarnak rajta egyet, különlegesebbé téve az élményt. Ehhez képest – számomra sajnos – a Tango 3.0 inkább visszanyúl első művükhöz, a La Revancha del Tango-hoz. Ez egy már rég meghaladott stílus, számolatlan klónja van, nincs benne igazából semmi izgalmas. Amikor egy ismerősömnek mutattam az – egyébként nekem tetszetős – borítót, az első szava az volt, hogy szerinte alibi. Érdekes módon, nekem a lemezről volt ez az első, ami eszembe jutott: jól bevált klisék újracsomagolása, semmi, pontosabban nagyon kevés újítás, vérfrissítés. 

Már az album nyitószáma sem szerencsés szerintem, a Tango Square egy kifejezetten szomorú hangvételű, lehangoló dal, ilyennel nem kezdünk lemezt. A következő, Rayuela c. trekk kicsit javít a csorbán, azt a jópontot megkapja tőlem, hogy az első olyan szám (a Musical Youth – Pass the Dutchie-ját leszámítva, de az egy mestermű), amiben nem irritál a gyerekkórus. Az énekesnő Cristina Villalonga is beszáll a történetbe, a szokásos formáját hozzá, talán kicsit kevesebbet. Pozitív élmény az album húzótrekkje, a La Gloria, amiben végre van valami újítás a hangszerelésben, a lüktető basszusfolyam szépen végigkíséri az élettel teli tangóharmonika szólókat. Hasonló a benyomás még a Panamericana-val kapcsolatban is. A Erase Una Vez c. zárószámnak hasonlóan filmzene hangulata van, mint a Lunaticó utolsó trekkjének. Zárótrekk-fetisiszta lévén rendkívül fontosnak tartom, hogy szépen legyen lezárva az egész, ami itt majdnem sikerült is, de aztán mintha elvágták volna, egyszer csak vége a számnak, és bumm, nincs tovább. Talán az volt a céljuk, hogy ráférjen egy 45 perces kazetta "A "(vagy inkább "B") oldalára, más magyarázatot nem találok rá, miért kellett így lecsapni a végét.

Összeségében tehát nem lett egy nagy varázslat a Tango 3.0, mindenesetre a koncertjüket meg kell nézni, ha nem is a Szigeten, inkább talán Wiesenben, mégse egy nagyszínpadra való koncertről van szó.

discogs/myspace/facebook

Dust Galaxy - Dust Galaxy (2007)

Tracklist:

1. Sun in Your Head
2. Limitless
3. Mother of Illusion
4. It's All Yours
5. River of Ever Changing Forms
6. Sons of Washington
7. Cherubim Sing
8. Overhead
9. Down
10. Come Hear the Trumpets
11. Crying to the Night

Label: Eighteenth Street Lounge Music

A washingtoni downtempo-lounge duó Thievery Corporation egyik guruja szóló projektbe kezdett – és milyen jól tette! Rob Garza lehet, hogy kicsit megcsömörlött a sok spiritualitástól, világzenétől, simogató női vokáltól és békétől, ezért úgy döntött, a húrok közé csap. Zenekara elkalauzol minket a porgalaxisba, ahol szappanbuborékok helyett kopár sivatagot, füstös krimókat, lehengerlő csajokat, punk-rock koncertet, pszichedéliát és mindenféle nagyon vagány cuccot találunk. De tényleg. Úgy látszik igazi zenész ez a Rob gyerek, ha ennyire sokoldalú tud lenni (visszautalva újra csak a Thievery Corporation-beli munkájára). Szólóprojektjében zenét ír, gitározik, minimális énekhangjával énekel, tökéletes atmoszférát teremtve kis világába. Ebben olyan zenészeket hívott segítségül, mint a szürreál-nagymester Shawn Lee a Ping Pong Orchestrából, a Primal Screamből a dobos Darrin Mooney és a billentyűs Martin Duffy, valamint a Cornershopból a szitárguru Adam Blake. 

Az albumon zseniális felütés a második Limitless c. szám, ami megmutatja, nem lesz itt szüttyögés, tökös bandával van dolgunk. Ugyanebben a hitünkben erősít meg minket később a River Of Ever Changing Forms, és a Cheribum Sing c. számok. A nyugisabb, elgondolkodtatóbb dalok közül a It's All Yours és a Crying To The Night c. dalokat emelném ki, a Sons Of Washington pedig hangulatával nemhogy megjósolja, egyenesen előidézi a régóta időszerű apokalipszist. 

A lemez 41 perces, de ennél nem is kell tovább nyújtani a dolgot, sose fáraszt el, mindig úgy érzed majd, hogy bírtad volna még hallgatni – és ez egy nagyon fontos jópont, eggyel közelebb a halhatatlansághoz. Nálam 10/10es.

myspace/discogs

Gotan Project - Lunaticó (2006)

Tracklist:

1. Amor Porteño

2. Notas
3. Diferente
4. Celos
5. Lunático
6. Mi Confesión
7. Tango Cancion
8. La Vigüela
9. Criminal
10. Arrabal
11. Domingo
12. Paris, Texas

Label: ¡Ya Basta!

Hosszas hallgatás után újra itt, méghozzá egy komoly aktuálissal rendelkező album bemutatásának szándékával. Egyrészt ennek a lemeznek a posztolásához az ihletet Barcelonában szívtam magamba, elkapott a spanyol vájb, másrészt pedig... de erről majd később. 

Szóval a francia-argentin zenekar majd' 4éves albuma ette be magát teljesen a szívembe az elmúlt napokban (eddig is ott volt, de a spanyoloknak sikerült rádobniuk még egy nagy lapáttal). A Lunaticó 12 száma elejétől a végéig mestermű. A nevében a "tango" szótagjait megfordító és az electro-tangót világhírűvé emelő  zenekar komoly előkészületek után jelentette meg második (Inspiración Espiración válogatásukkal együtt harmadik) lemezét, mely néhol szívbemarkolóan romantikus, máskor forradalmian feszes, de a kellemes bárhangulatot sem spórolták le róla, köszönhetően többek közt a spanyol Cristina Villalonga karakteres énekhangjának, Nini Flores meghatározó tangóharmonika-játékának, a Mi Confesión című számban közreműködő Koxmoz duónak, a Calexico zenekarnak és még sorolhatnám. Ez az album egyike azon keveseknek, amiket azt hiszem több, mint száz alkalom után is úgy tudom végighallgatni, mintha először hallanám, az első perctól az utolsóig áthat minden porcikát, elrepít Argentínába, Spanyolországba, tulajdonképpen bárhova ahová szeretnéd, a lényeg, hogy legyen arrafelé elegendő temperamentum. 

Számomra még azért rendkívül fontos ez a lemez, mert minden idők talán legszebb zárószámát sikerült megírnia a zeneszerző párosnak a Páris, Texas "személyében". Ha egyszer majd meghalok remélem ezt a dalt fogom utoljára hallani, és akkor majd talán úgy fogom érezni, szép lezárást kapott zenei pályafutásom. 

A másik aktualitása a Gotan Projectnek, hogy hamarosan, szinte napra pontosan négy évvel a Lunaticó megjelenése után, április 19én fog megjelenni következő album a Philippe Cohen Solal és Christoph H. Müller által irányított zenekarnak, Tango 3.0 címmel. Kicsit olyan ez mint a karácsony, az ajándék egy kis darabkáját meg is leshetitek a kollektíva myspace oldalán, érdemes.

discogs/myspace/facebook

Balkan Beat Box - Blue Eyed Black Boy (2010)

Tracklist:

01. Intro
02. Move It
03. Blue Eyed Black Boy
04. Marcha De La Vida
05. Dancing With The Moon
06. Kabulectro
07. My Baby
08. Balcumbia
09. Look Them Act
10. Smatron
11. Lijepa Mare
12. Why
13. Buhala
14. War Again

Label: Crammed Discs

Pont a minap gondolkoztam azon, hogy igazán eljött már az ideje egy új Balkan Beat Box lemeznek, erre tessék: március 10-én fog megjelenni az új albumuk, ami a kiskalózoknak köszönhetően már most itt hever a virtuális lemezgyűjteményünkben. A New Yorkba valósi banda tíz tagja innen-onnan érkezett, amerikaiak éppúgy vannak benne, mint bolgárok, vagy törökök. Zenéjükkel a politikai határok eltörlése a céljuk, egyesíteni a világ nemzeteit. Magasztos (és kevés sikerrel kecsegtető) célok ezek, de azt hiszem sikerült legalább megtalálniuk a legjobb eszközt a peace&love&unity megteremtésére. Remélem nyáron eljönnek megmutatni mit hoztak össze, és mi is hozzá tehetjük a magunkét a világbékéhez. 

A 2007-es Nu Med c. albumhoz képest nekem egyelőre kevés ez a lemez, bár még csak másfélszer volt alkalmam meghallgatni. Talán még maguknak is túl magasra tették a lécet az előző lemezükkel, aztán tessék, ugrálhatnak most akárhogy, azt már nem fogják elérni. Itt most kevesebb a hip-hop és a reggaeton, viszont több az autentika, a klezmer és a lassú reggae, a balkáni vonal szerencsére masszívan megmaradt. Azért seggrázásra ideális, biztos vagyok benne, hogy ez az album is beeszi magát a budapesti éjszakába, ahol egy kicsit is figyelnek arra, hogy milyen zene szóljon, ott ez menni fog. Mérget veszek rá!;)

myspace