Tosca - J.A.C. (2005)

 

Tracklist:

1. Rondo Acapricio 
2. Heidi Brühl 
3. Superrob 
4. John Lee Huber 
5. Pyjama 
6. The Big Sleep 
7. Damentag 
8. Naschkatze 
9. Züri 
10. Sala 
11. Forte 
12. No More Olives

Label: Studio !K7

Szóval az úgy volt, hogy Kruder és Dorfmeister
valamikor a kilencvenes évek elején gatyába rázták a bécsi downtempo
szcénát, ami annyira jól sikerült nekik, hogy azóta is az ő csecsükből szopják
az osztrákok, hogy mi fán terem a nyugodalmas elektronikus zene. Nagy
klasszikus a The K&D Sessions című dupla remix-válogatásuk, amin
olyan előadók számait gondolták újra, mint Roni Size, a Bomb The Bass, Count
Basic, vagy Rainer Trüby. Csináltak még egy DJ-Kicks remix albumot a !K7-nek,
és még egyéb remekműveket, de aztán – legalábbis ami a fő
csapásirányt illeti –, szétváltak útjaik. Peter Kruder a Madrid de Los
Austrias-szal megcsinálta a (szerintem kevésbé sikerült) Peace Orchestrát,
Richard Dorfmeister pedig Rupert Huberrel együtt létrehozta a Tosca nevű
duót. 
A J.A.C. című album, ami Dorfmeister és Huber fiainak,
Joshua, Arthur, és Conrad nevének
kezdőbetűit viseli, az ötödik a sorban, és véleményem szerint a legjobban
sikerült. Az a fajta downtempo muzsika ez, ami nem puding, nem szüttyögős,
mégcsak nem is bárgyú, sokkal inkább teli van energiával, mozgalmassággal, és főként
nagyon szexi (ahogyan az ismeretlen részeg mondaná a mokka cuka melletti lépcsőn:
"lájtosan kefélős"). Rögtön a második trekk tökéletes hangulatot
teremt Samia Farah finoman füstös vokáljával, jól megalapozva a további érzékletesen
adagolt lüktetését az albumnak. Az album abszolút csúcspontja a
"Zuri" című nóta, ha erre kelsz reggel, akkor biztos, hogy nem
történhet semmi baj aznap, egész nap ezt fogod dúdorászni.
Tökéletes mű elejétől a végéig, azt
javaslom (ugye, Zsuzsi?) tegyétek magatokévá, és ajándékozzátok meg magatokat
és szeretteiteket ezzel a csodálatos zenei orgazmussal.
Jó hétvégét!

discogs/myspace/facebook 

The Antlers - Hospice - 2009

Szokásomhoz híven továbbvinném a dark vonalat, ezúttal 2009 egyik legsötétebb, legszomorúbb lemezével. beatedukator kollega most biztos tépi a haját... ;)

A zenekar Peter Silberman énekes/gitáros szólóprojektjének indult, miután családot, barátokat hátrahagyva Brookyn-ba költözött. Két lemezt is készített saját nevén (Unprooted, In The Attic Of The Universe) mielőtt összeállt volna a teljes háromfős zenekar: Michael Lerner - csörömpölés, Darby Cicci - zongora, trombita, bendzsó. A Hospice lemez Silberman elmenekülésének és két éves szociális elszeparálódásának gyümölcse, amit egy kitalált történeten keresztül mutat be. A történet egy korházban dolgozó férfiról (jelen estben a mesélő) szól, aki beleszeret az egyik rákos betegbe és tehetetlenül nézi végig a szevedéseit, majd ahogy meghal.

Ami viszont a történeten kívül elviszi a lemezt, az a koncepció lemezeknél célszerű zenei sokszínűség és változatosság. Szerencsére nem ragad le, nem lesz csöpögős, nem válik unalmassá, a változatos hangszerelés, és komponálás megmenti az egyhangúságtól. Van itt Coldpaly-es, lassan felépített számoktól kezdve (Kettering), pattogós, indie-s megmozdulásokon át (Bear) egészen a tinédzserhimnuszokig (Two) minden. A diszkóban sose pörgetném, de otthonra, hosszú utakra, vagy bármikor amikor van időnk figyelni a lemezre, kíváló.

A lemez 2009 márciusában jelent meg elsőként saját terjesztésben, majd másodjára 2009 augusztusában, akkor már újramasterelve, a Frenchkiss Records gondozásában.

Enjoy!

http://www.myspace.com/theantlers

Sola Rosa - Get It Together (2009)

Tracklist:
1. The Ace of Space
2. Turn Around Feat. Iva Lamkum
3. Del Ray
4. Humanised Feat. Bajka
5. Love Alone Feat. Spikey Tee
6. Get It Together
7. I've Tried Ways Feat. Serocee
8. Lady Love Feat. Bajka
9. All You Need
10. Bond Is Back
11. These Words, These Sounds, These Powers

Label: Way Up Recordings

A napokban jelent meg Bajkának a szólólemeze, a Bajka In Wonderland, végre előállt a saját cuccával. Az albumot – amit német a chinchin records ad ki –, tapasztalt jazz zenészekkel vette fel. Bár az sem volt rossz, amikor olyan zenészekkel dolgozott együtt, mint Bonobo, a Radio Citizen, vagy a Sola Rosa, azért itt volt az ideje, hogy kicsit belehallgathassunk a saját világába is. Ami csak az övé.
Na most amíg várakozni kell Bajka albumára, addig időtöltésként itt van ez a zenekar Új Zélandról, a Sola Rosa. Ahhoz képest, hogy ez a harmadik albumuk, és már 2000. óta aktívkodnak, meglepően keveset hallani róluk itthon (és máshol), pedig Új Zéland elég erős zenekarokkal bír, úgy mint a Fat Freddy's Drop, vagy a Salmonella Dub, szóval lett volna ki elhozza a hírüket Európáig, ha már saját maguk nem jutottak el idáig. Az albumukon főként swing, jazz, latin (nem kell megijedni), reggae, dancehall elemeket vegyítenek, Bajkán kívül olyan közreműködőkkel, mint a Londonban élő jamaikai dj-mc Spikey Tee, a 22 éves új zélandi Iva Lamkum.
Nagyon eklektikus, bológatós albumot raktak össze, ami simán megállja a helyét bármelyik ország bármelyik fesztiválján. Érdemes megnézni a videóklipjeiket is, szép munkák.

discogs/myspace/facebook

Balkan Beat Box - Blue Eyed Black Boy (2010)

Tracklist:

01. Intro
02. Move It
03. Blue Eyed Black Boy
04. Marcha De La Vida
05. Dancing With The Moon
06. Kabulectro
07. My Baby
08. Balcumbia
09. Look Them Act
10. Smatron
11. Lijepa Mare
12. Why
13. Buhala
14. War Again

Label: Crammed Discs

Pont a minap gondolkoztam azon, hogy igazán eljött már az ideje egy új Balkan Beat Box lemeznek, erre tessék: március 10-én fog megjelenni az új albumuk, ami a kiskalózoknak köszönhetően már most itt hever a virtuális lemezgyűjteményünkben. A New Yorkba valósi banda tíz tagja innen-onnan érkezett, amerikaiak éppúgy vannak benne, mint bolgárok, vagy törökök. Zenéjükkel a politikai határok eltörlése a céljuk, egyesíteni a világ nemzeteit. Magasztos (és kevés sikerrel kecsegtető) célok ezek, de azt hiszem sikerült legalább megtalálniuk a legjobb eszközt a peace&love&unity megteremtésére. Remélem nyáron eljönnek megmutatni mit hoztak össze, és mi is hozzá tehetjük a magunkét a világbékéhez. 

A 2007-es Nu Med c. albumhoz képest nekem egyelőre kevés ez a lemez, bár még csak másfélszer volt alkalmam meghallgatni. Talán még maguknak is túl magasra tették a lécet az előző lemezükkel, aztán tessék, ugrálhatnak most akárhogy, azt már nem fogják elérni. Itt most kevesebb a hip-hop és a reggaeton, viszont több az autentika, a klezmer és a lassú reggae, a balkáni vonal szerencsére masszívan megmaradt. Azért seggrázásra ideális, biztos vagyok benne, hogy ez az album is beeszi magát a budapesti éjszakába, ahol egy kicsit is figyelnek arra, hogy milyen zene szóljon, ott ez menni fog. Mérget veszek rá!;)

myspace

Sketchie - Rain By High Lantern - 2004

Nos, ezennel továbbvinném a sötét vonalat. Ha már beatedukator kollega a napfényes svédekhez vitt el titeket, megmutatom milyen lehet egy nagyon hosszú ősz észak-angliában.

Sketchie az az előadó, akire hiába lennék nagyon kiváncsi, gyakorlatilag semmi értékelhető infot nem találtam róla eddigi pályafutásom alatt. Alapból úgy botlottam bele még 2004 körül, hogy a méltál híres Rock Sound angol darabolós metál szaklap cd mellékletére felkerült egy száma ("Deud at Saint East's"), amit persze egyből rommá hallgattam, de minden erőfeszítésem ellenére nem tudtam megszerezni a teljes lemezt. Végül nagy nehezen a lumenessence records bányászott elő nekem egy példányt, hogy kipostázza ide a világ végére.

Amikor először hallgattam a lemezt, azon gondolkodtam, hogy mégis hogy lehet az, hogy eddig nem találkoztam vele gyakorlatilag sehol, és még amikor keresgéltem utána, akkor se volt könnyű dolgom. Maga a produkció egy egyszemélyes világmegváltás, eredeti nevén Joe Shetcliffe maga gitározik, dobol, szemplerezi és programozza a zenéjét. Mindezt olyan szinten, mint kb Shadow tette anno az Endtroducing lemezén. Magyarul: zseniális. Nagyon borongós, végig gondolt lemez ez, hallatszik rajta a belefeccölt munka, nomeg az is, hogy nem pár hét alatt vette fel az egészet valami abbey road szintű stúdióban, hanem hálószobákban, garázsokban, ahol éppen tetszett neki.

Szerintem az elmúlt évtized legjobb trip-hop lemeze.

Enjoy!

aki megtalálja a myspace-t, az legyenszíves jelezze!

Jazzflora 1-2 - Scandinavian Aspects Of Jazz (2004/2005)

Tracklist:

Jazzflora 1:

01. Kuusumun Profeetta - Kovin Lentaen Kotiin Kaipaan
02. Hird - I Love You My Friends
03. Elsa - Open The Door
04. Butti 49 - Alan Accelerates
05. Povo - Good & Bad
06. Iony - Logic Of Space
07. Koop - Tonight (Nicola Conte New Jazz Version)
08. The Five Corners Quintet - Trading Eights
09. Oddjob - Bloodstream
10. Kahuun - Marinade
11. Stockholm Cyclo - Noisuf (Raw Jazz Take)
12. Xploding Plastix - Comatose Luck

Jazzflora 2:

01. [Re:Jazz] - La Mouche Lumiere (The Society Remix) (5:58)
02. Soular Sound - Things We Do (5:04)
03. Hird - I Love You My Hope (Do Right Remix) (6:22)
04. Teddy Rok Seven - Askaa! (6:20)
05. Pekka Streng - Puutarhassa (In The Garden) (4:48)
06. Povo - We Are Povo (4:44)
07. Jukka Eskola - Buttercup (8:30)
08. Hird - Memories From The Room (7:11)
09. The Five Corners Quintet - Three Corners (4:30)
10. Wibutee - 1-800-Skauen (4:02)
11. Iony - Kit Woolven (6:21)
12. Embee Feat. Reinis Zarins Quartet - Shibuya (4:02)

Label: DNM - Dealers of Nordic Music

Úgy látszik, egyelőre eléggé széttartunk muzikálisan a beszédesnevű thekillrinyou kollégával, de muszáj ezzel folytatnom. A skandináv jazznek nagyon megszaladt a 2000-es évek elején. Megszületett/óriási hírnévre tett szert a Koop, a Five Corners Quintet, a Nuspirit Helsinki, a [re:jazz] és még sorolhatnám sokáig a zenekarokat. Nagyon finom, letisztult jazzt játszanak ezek a bandák, az ember a csontjaiban érzi, milyen lehet kisimult arcú öregnéniként Stockholm egyik loftjának a minimáldizájn foteljában tüppedni, és közben ilyen muzsikákat hallgatni valami puccos hi-end hangszerkón. Persze közben, ha Magyarországra jön koncertezni valamelyikük, akkor sincs hiba, simán elsüllyed tőlük is az a38, ha arról van szó.

Ezeket a zenekarokat szedte össze a 2002-ben alakult Dealers of Nordic Music, a kontemporális (mi erre a magyar szó?) zenékre szakosodott kiadó. Olyasmi lehetett ez, mint itthon a Deep Distribution, csak a DNM egy szűkebb skálán mozgott zeneileg. Célja az volt, hogy felkeltse a fiatalok érdeklődését a jazz iránt, de szerencsére mindezt úgy, hogy magát a zenét is hozzáigazította az igényekhez. Ennek lett az eredménye ez a két válogatás. A válogatásokon találhatók olyan előadók, akiket jó eséllyel sehonnan máshonnan nem fogsz előkeríteni, ők valószínüleg egy-egy jól sikerült szám után letették a lantot. Vannak viszont azok a zenekarok, akik a mai napig termelik a muzsikát, és a Jazzflórákon remixekkel képviseltetik magukat. Innentől igazán érdekes a dolog, ugyanis ezeket a számokat nagyon finom house-zal, lounge-dzsal és más – csak kötőjellel toldalékolható – stílusokkal elegyítették, amitől még minimalistább, pontosabb, húzósabb tempójúak lettek. Sajnos azóta (2007 körül) a DNM - Dealers of Nordic Music lehúzta a rolót, és nem nagyon jelentkeznek új kiadványokkal. Remélem csak arról van szó, hogy átalakulnak, új nevet adnak maguknak, új barátokat szereznek, és folytatják ott ahol abbahagyták, mert nélkülük nem lenne ma ugyanaz az emberek skandináv jazzhez való viszonya, sokat köszönhetünk nekik.

Szerintem ezek a skandinávok bármeddig tudnák fokozni a letisztultságot, amihez tulajdonképpen adott is nekik minden körülmény: jólét, hideg, természet, az építészetük, a formatervezésük, az egész életformájuk. 

A Jazzflora 2 a fogyaszthatóbb, az egyet inkább csak azért tettem fel, mert így teljes a poszt.

discogs1/discogs2/myspace

Burial And Four Tet - Moth / Wolf Club - 2009

Hát igen, vannak olyan együttműködések, amikről sokan sokat álmodoztak, mégse jön össze soha. Valami sötét erő hatására, két trekk erejéig azonban ez a kollaboráció mégis megvalósult, kamilláznak is a rajongók. Két darkos, experimantálos, dubstep előadó közös munkája ez a 12"-es, és ami azt illeti, nagyon súlyosra sikerült. Nagyon. A indító Moth visz kölübelül mindent, amit tavaly hallottam hasonló stílusban, a furcsa benne, hogy egyik közreműködő stílusára se hajaz túlságosan, de mind a kettő érezhető rajta. A nagyon terdi hypem.com be is válogatta 2009 50 bolgok által legtöbbet pörgetett számai közé - ahol egyébkét honfitársunk We Plants Are Happy Plants is szerepelt az Apollo című számával, de erről amjd később. Ahogy beatedukator barátom fogalmazott, a lemez tele van tömködve deepteknósba forduló úsztatásokkal, végig tartják a feszültséget. Gyakorlatilag bármikor hallgatható, tűzforró nyári deleket kivéve.

Enjoy.

http://www.myspace.com/burialuk

http://www.myspace.com/fourtetkieranhebden

The xx - xx - 2009

Még mindig 2009-ben járunk. Szerintem, és még sok más blog/kritikus/fanzine stb. szerint az év lemeze volt. Hihetetlen, hogy négy (azóta már csak három) dél-londoni 'suhanc' mire képes egy pár gitáron, szintin, meg egy midipadon. Teátrális témák, amiket egyszercsak félbehagynak, mert vagy nagyon féltek továbbvinni, vagy egyszerűen csak annyira lazák, hogy nem érdekli őket. Minden egyes számba beletesznek egy borzalmasan jó dallamot, aztán hagják elhallgatni. A hangsúly az egész lemezen a minimalizmuson van, sehol nincsen túlbonyolítva, a szerethetősége ezen az egszerűségben van. De ami mindenek felett viszi ezt a művet, az a két vokál. Egy fiatal fiú és egy fiatal lány énekel el egymás mellett, kiegészítve a másikat, minden csöpögéstől mentesen. Mintha külön-külön mesélnék a történeteiket, nem törődve a másikkal, de mégis megvan köztük az a kötődés, hogy ezáltal építkeznek a másik hangjára. Nehéz így elmagyarázni, tessék meghallgatni. De szigorúan csak az egész lemezt. Nem is nagyon tudnék kiemelni egy trekket ízelítőnek, ha mégis muszáj, én az Islands-et mutogatnám mindenkinek.

Enjoy.

http://www.myspace.com/thexx

Alphawezen - Comme Vous Voulez (2007)

Tracklist:

01. Alphawezen - Green Eyes
02. Alphawezen - Gun Song
03. Alphawezen - Fim3 (Brigitte Bardot)
04. Alphawezen - Days
05. Alphawezen - Freeze
06. Alphawezen - Out of Sight
07. Alphawezen - Me Optimized
08. Alphawezen - Road Movie1
09. Alphawezen - Deja-Vu (Vocal Version)
10. Alphawezen - RootsTrackers
11. Alphawezen - heimat.de
12. Alphawezen - El Nino
13. Alphawezen - A Thousand Tears
14. Alphawezen - Doux Rêves

Label: Mole Listening Pearls

discogs/myspace

Az előbbi slágerszajré után kicsit mélyebbre megyek. Az Alphawezen Ernst Wawra producer és a török származású énekesnő, Asu Yalcindag duója Aachenből. Zenéjük körbejárja az emberi kapcsolatok, a természet, a világmindenség, Isten kérdéskörét, mindezt nagyon finom houseba csomagolva. Modernkori filozófia. Egyébként múlt novemberben jelent meg egy remix albumuk Snow Glow címmel, ez kábé felöleli az eddigi 3 albumuknak a termését. Ha ez bejött, járjatok utána mindenképp ennek a válogatásnak, én épp most hallgatom először, nice. Nyáron pedig jön a negyedik albumuk, várjuk.

belépő

Az emberek többsége jó esetben is a petőfi rádiót hallgatva szedi össze zenei műveltsége legnagyobb részét. Ez pedig eléggé felszínes tájékozottságot jelent, még ha ismernek is egy-egy számot, azt már biztos nem tudják ki az előadója, azt meg hogy esetleg melyik albumon van rajta az adott track, már meg sem merem kérdezni. Pedig ezek még a legalapabb infók a zenével kapcsolatban, kiadókról, stílusirányzatokról, koncertekről még nem is beszéltünk.
Az a nem titkolt szándékunk, hogy mélyítsük a magyar emberek underground zenei műveltségét, és olyan zenéket tegyünk számukra elérhetővé, amikkel– némi keresgélés nélkül – esélyük sem lenne találkozni. Ahogy bal oldalt írjuk, tényleg csak népnevelő szándékkal posztoljuk ezeket az albumokat, egyébként pedig felszólítok mindenkit, hogy vegyetek lemezeket, mert az is ugyanúgy az albumnak a szerves része, ha egy komplex alkotásként tekintünk a műre. Hajjaj, nagy szavak ezek, de tényleg így van. Egész más értelmet nyer a zene, ha kezünkben fogjuk a borítót, a hozzá való füzetet stb.

A későbbiekben nem lesz majd ennyi rizsa, csak gondoltam, jó ha ezt elárulom az elején. Remélem hiánypotló blog lesz ez, és mindenki megtalálja a magáét az eklektikában.

Jó mulatást!

-beatedukator-

Parov Stelar - Coco (2009)

Tracklist: 

CD1
01. Coco (feat. Lilja Bloom)
02. Hurt
03. For Rose
04. True Romance (feat. Lilja Bloom)
05. Distance (feat. Lylith)
06. Wake Up Sister
07. Let's Roll (feat. Blaktroniks)
08. Sunny Bunny Blues (feat. Veda 36)
09. Dandy (feat. Yola B.)
10. Your Man
11. Promises (feat. Klaus Hainy)
12. Letoile (feat. Max the Sax)
13. You And Me (feat. Lilja Bloom)

CD2
01. The Mojo Radio Gang (Radio Version)
02. Ragtime (feat. Lilja Bloom)
03. Silent Snow (Original Version)
04. Libella Swing
05. Catgroove
06. Matilda
07. The Flame
08. Fleur de Lille
09. Hotel Axos
10. Monster (Original Version)
11.Nosferatu (Original Version)
12. Starlight (Clubversion)
13. The Mojo Radio Gang (Club Version)

Label: Etage Noir Recordings


A bécsi nujazz szcéna elsőszámú előadója szerencsére megtalálta végre saját magát, és sikerült egybefognia az első két albumának (Rough Cuts, Seven & Storm) downtempos, jazzes, érzelgős hangulatát a harmadik albumának (Shine) diszkós-technós veretésével. Ez lett az arany középút, szerelmes nótákat követ a balkáni rezesbanda és a minimál house matekos kopogtatása. Bár egy-két számnál még most is sikerült eltévednie, aminek ál-laza hiphop (Let's Roll), vagy végeláthatatlan veretős house az eredménye, ennek ellenére otthonra, bringára, autóba, buliba, bárhova mégis tökéletes. 
Az egyik kedvencemet kapjátok 2009-ből első posztként, hogy többek tudjatok róla, mint amit a Petőfin hallani. 
Később aztán majd jönnek a többiek is!

discogs/myspace

Fuck Buttons - Tarot Sport - 2009

2009 egyik legsúlyosabb elektronikus zenei műve. Gondoltam első posztnak illendő kellőképpen in-yo-face lemezt bemutatni. Elszállós szintitémák, finoman kalapálós bítek, experimentál rockba hajló kalandozások.

Enjoy!

http://www.myspace.com/fuckbuttons